Sokkal tartozom kedvesem
Mert erőt adtál s így jó nekem
Mély megnyugvás
Mit magamban látok
Az égig emeltél kezeddel
Hogy lássak én is a szemeddel
Hogy hová tűntek a jó barátok
Zálogba adtam testem
Boldogabb lelket kerestem…
Képzeletben végigúsztam a végtelen csillagtengereken
De mind kevesebb lélek-gyönyört adott testem nekem
A szabadság drága kincs, gyötrő vágy
Remény sincs nélküled csak üres ágy
A bűnös függés volt
A kegyetlen átok
Felébredtem mély álmomból
Felráztál engem most századszor
Körülöttem mind a jó barátok
Már visszakaptam a testem
Őrangyalként lebegsz felettem
Képzeletben végigúszom a végtelen csillagtengereken
És a valótlantól távol tisztán csillog szemem
* * *
