Soha nem felejtem az éjszakát,
Csillogó szemeit és halk szavát.
Rögtön az elején, tudtam, hogy ő meg én
Egymásra rátaláltunk.
Vártam, hogy eljön az a pillanat,
Nehéz volt minden egyes mozdulat.
Tudtam, hogy lépnem kell,
Érezni tudni kell, lelkem úgy megpihent.

Emlékszem, amikor még Ő nem volt,
De tudtam várnom kell, és eljön majd.
Annyiszor megpróbáltam másokkal,
De itt van már, és Ő az aki kell,
mert:

Annyira szeretem, megőrjít teljesen,
Amikor vele vagyok lángol a szívem,
Belőle nem elég, ölelni akarom mindig,
És egy percre se múljon el.
Annyira szeretem, megőrjít teljesen,
Úgy érzem belehalok, úgy imádom,
Belőle nem elég, én csak azt kívánom,
Hogy ne múljon el.

Ennél már nem lehetek boldogabb,
Tudom, hogy ez az ami így marad.
Hiszem, hogy vele még eltelhet ezer év,
Úgy mint egy szép mesében.
Az élet ígérhet még új csodát
(új csodát)
De nekem többet ér várni Rád
(várni Rád)
Érzem a szívemet, ahogyan idebent
Újra csak érte dobban

Ó-Ó,mert:

Annyira szeretem, megőrjít teljesen,
Amikor vele vagyok lángol a szívem.
Belőle nem elég, ölelni akarom mindig,
És egy percre se múljon el.

Annyira szeretem, megőrít teljesen,
Úgy érzem belehalok, úgy imádom.
Belőle nem elég, én csak azt kívánom.

Annyira szeretem, megőrjít teljesen
Úgy érzem belehalok, úgy imádom
Belőle nem elég, én csak azt kívánom

Hogy nem múúúljon eeeel...